2016. szeptember 23., péntek

~Vacsi a Han folyónál~ ~Jeno×Jaemin~

Képtalálat a következőre: „nct jeno and jaemin” 
-Jaemin! Jaemin!-futottam fel a közös szobánkba.-Jaemin.-álltam meg az ajtóban, mire rám nézett. Gépezett, mint mindig.
-Jeno, tudod, hogy más dolgom van.-fordult vissza a gép elé.-Majd máskor.
-Jaemin megjött az eredmény, lehet sikerült a vizsgánk.-ültem le az ágyra.
-Na mond, milyennek lettek.-sóhajtva fordult felém.
-Oké. Tisztelt Na Jaemin. Örömmel értesítjük Önt, hogy a vizsgája 100/95 lett. Ezzel sikeresen megkezdheti a középiskola 2. évfolyamát. Tisztelettel az igazgatónő.-olvastam fel mosolyogva.
-És a tied?-kérdezte.
-Épp hogy meglett, 100/60.-biggyesztettem le az ajkaimat.
-Héj, nem rossz az.-ült mellém mosolyogva.-Legalább sikerült. Haechan és RenJun eredménye?
-Haechan 100/70, RenJun 100/80.-mondtam.-A tied lett a legjobb.
-Nem baj az, figyelj, leülünk, megtanuljuk és akkor nem lesz vele több baj. Viszont. Ha jövőre 100/80-at érsz el, akkor büszke leszek rád.-mosolygott azzal az 100W-os mosolyával.
-Te vagy a legjobb.-öleltem meg.
Ebédnél Haechan-nal és RenJun-nal megbeszéltük, hogy minden délután összeülünk és tanulni fogunk keményen, hogy sikeres vizsgát tegyünk le. Ez szép és jó volt, csak RenJun koreaija eléggé gyenge volt és már Jisung-ot és Chenle-t is be kell vennünk a tanulásba, hisz ők is már vizsgáznak év vége fele. Idő közben Jaemin-nel egyre közelebb kerültünk és már majdnem elcsattant egy csók, ha RenJun nem hív fel engem, hogy segítsek neki a matekban. Már a vizsga a nyakunkon volt. Még előző este az irodalmat olvastam, mint az örült, mire egy kéz érintette meg a vállamat. Jaemin volt. A jelenléte nyugtatást küld felém, ezzel nem idegesítem fel magamat.
Képtalálat a következőre: „cup noodles”-Aludnod kéne.-kuporodott mellém.
-De nem tudok.-csuktam be a könyvet.-Viszont éhes vagyok.
-Hoztam Cup Noodles-t a boltból.-mosolygott.-Hol akarsz enni? Itt vagy menjünk ki a parkba?
-Megyünk a Han folyóhoz.-vettem el tőle az egyiket.
Este 10 fele értünk ki a kedvenc helyünkre. A szél kellemesen fújt. Jaemin hozott meleg vizet a termoszában, így megtudtuk csinálni a "vacsinkat". Elő vettem a pálcikákat, majd enni kezdtünk.
-Tudod, az este folyamán elgondolkoztam azon, hogy vajon WinWin-nek hogy ment az utolsó vizsgája.-mondta egy idő utána Jaemin.-Szerinted nekünk sikerülni fog?
-Igen.-bólintottam.-Ha eddig sikerült, most is sikerülni fog.-mosolyodtam el.-Viszont Jaemin...Őszintén mond meg nekem, hogy ha az egyik legjobb barátod szerelmes lenne beléd, hogy reagálnál rá?
-Attól függ.-mondta.
-Mitől?
-Attól, hogy fiú e vagy lány.-nézett rám.-Mert ha lány, akkor elutasítanám, mert én a "fiú-lány barát" zónában akarok maradni, viszont, ha egy fiú szerelmes belém...attól függ ki.
-Ha azt mondom, hogy egy olyan ember, aki közel áll hozzád?
-Jaj Jeno.-mosolyodott el.-Igaz, hogy egy igazi Casanova vagyok és hódítok meg minden, de tudod, hogy nekem több vagy mindenkinél.-hajtotta a fejét a vállamra.-Tudom, hogy szerelmes vagy belém, nem tagadom én is, mármint nem magamba...hanem beléd. Mikor kérdeztem, hogy WinWin-nek ez hogy ment, azt azért kérdeztem, mert WinWin tud róla, hogy te kedvelsz engem, és nem csak, mint egy barát.-mondta, majd megfogta a kezemet.-Jeno, légy a soulmate-em, mert ha nem leszel, akkor leszek a szeretőd.
-Légy az.-néztem rá, mire halvány elmosolyodott és egy gyengéd csókot nyomott az ajkaimra, mire megcsörrent a telefonom.
-Ne merd felvenni.-morogta.
-Yuta az.-mondtam.
-Majd holnap vissza hívod.-mondta, majd újra az ajkaimra tapadt, amit viszonoztam.
2 hónappal később megjött a vizsga eredmény. Megint felfutottam Jaemin-hez, de most nem 1 m-es távolságba ültem le, hanem egyenesen az ölébe ugrottam és az arcába nyomtam a levelet. Jaemin megint 100/95 pontot ért el, viszont nekem elég kiemelkedő eredményem lett, 100/90, ami nálam jót jelent. Azóta minden a rendes kerékvágás szerint megy. Jaemin-nel hivatalosan összejöttünk, persze erről nem szóltunk Taeil-nek meg Hansol-nak, de rá érnek még megtudni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése